Új KATA 2027: mit tartalmaz a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet?

Hol tart a folyamat?

A kormányzati dokumentumtárban megjelent javaslat társadalmi egyeztetésének határideje 2026. október 14. A közzététel önmagában nem jelent parlamenti elfogadást vagy kihirdetett törvényt. A tervezet fő adózási rendelkezései 2027. január 1-jétől lennének alkalmazandók, de a jogalkotás során a szöveg és az időzítés is változhat.

A money.hu október 6-i cikkét szemlézzük, a részletszabályokat a hivatalos normaszöveg alapján pontosítva. A vállalkozás jelenlegi adókötelezettségeit továbbra is a rá irányadó hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.

Kik választhatnák, és kinek számlázhatnának?

A tervezet szerint az adózási formát egyéni vállalkozók választhatnák, a főfoglalkozású státusz pedig már nem lenne általános belépési feltétel. A nem főfoglalkozású körbe tartozhatnának például a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók, a nappali tagozatos tanulók és hallgatók, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasok.

A javaslat kifizetőktől is engedne bevételt szerezni. Ez a köznyelvi céges számlázásnál tágabb fogalom: a normaszöveg az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőt és a meghatározott külföldi kifizetőket is figyelembe veszi. A lehetőséghez külön adózási és jogosultsági feltételek kapcsolódnának.

Mekkora adóval és bevételi kerettel számol a javaslat?

Az új rendszerben 2027-re két havi tételes adó szerepel. A 22 millió forintos keret teljes, tizenkét adófizetésre kötelezett hónapot tartalmazó évre vonatkozna; rövidebb időszaknál a fizetős hónapok alapján arányosítani kellene.

• 2028-tól a tételes adót az előző év eleji minimálbérhez és a jogszabályban megjelölt adó-, illetve járulékkulcsokhoz kötnék.
• A nem főfoglalkozású kisadózó ebből a jogállásból nem szerezne biztosítást vagy társadalombiztosítási ellátási jogosultságot.
• A KATA-keret nem azonos az áfa alanyi adómentességi értékhatárával. Az áfát, a helyi iparűzési adót és az alkalmazottak közterheit külön kell vizsgálni.

Hogyan működne a 15%-os kiegészítő adó?

A tervezet 8. §-a alapján kiegészítő adó akkor keletkezne, ha a kifizetőktől megszerzett bevétel 15%-a meghaladná az adott évre összesen fizetendő tételes adót. A fizetendő kiegészítő adó a pozitív különbözet lenne. Az összevetésnél az éves tételesadó-kötelezettség számítana, nem a tényleges befizetés időpontja.

Szemléltető példa: tizenkét fizetős hónap esetén egy főfoglalkozású vállalkozó éves tételes adója 1 200 000 Ft lenne. Ha három, egymástól független kifizetőtől összesen 10 millió Ft bevétele származna, egyenlő megoszlásban, más bevétele pedig nem lenne, a 15% 1 500 000 Ft-ot jelentene. Ebből a tételes adó levonása után 300 000 Ft kiegészítő adó adódna; a két KATA-tétel együtt 1 500 000 Ft lenne. A példa a többi jogosultsági feltétel teljesülését feltételezi, és más adót vagy költséget nem tartalmaz.

Ugyanezekkel az éves feltételekkel főfoglalkozásban 8 millió, nem főfoglalkozásban 4 millió Ft kifizetői bevételig nem keletkezne kiegészítő adó. Ezek számított küszöbök, nem külön adómentességi keretek; kevesebb fizetős hónap esetén alacsonyabbak lennének.

A keret feletti bevételre külön szabály vonatkozna: a 8. § (5) bekezdése alapján az erre jutó rész után nem kellene kiegészítő adót fizetni, miközben a 40%-os különadó szabálya alkalmazandó lenne. A 15% és a 40% ezért nem adható automatikusan össze. Vegyes, magánszemélyektől és kifizetőktől származó, keretet meghaladó bevételnél részletes, egyedi számítás szükséges.

Milyen korlátozások maradnának?

A szélesebb ügyfélkör nem jelentene korlátlan jogosultságot. A tervezet többek között a következő feltételeket tartalmazza:

• A jelenlegi munkáltatótól, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatótól, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerzett kifizetői bevétel az adóalanyiság megszűnését eredményezné a bevételszerzést megelőző nappal.
• Az adóalanyiság az év végén megszűnne, ha egyazon kifizetőtől vagy külföldi kifizetőtől és kapcsolt vállalkozásaitól együttesen az éves összes bevétel legalább 50%-a származna. Már az 50% elérése is ide tartozna; nem általában minden magánszemély megrendelőre vonatkozó korlátról van szó.
• A közvetítőn keresztül megszerzett bevételnél is számíthatna, kinek teljesített ténylegesen a vállalkozó.
• Nem választhatná az adózást, aki a választás évében az ÖVTJ 68.20 szerinti saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett. További kizáró okokat is ellenőrizni kellene.

Mi vonatkozna a jelenlegi katásokra?

A javaslat külön kezeli az új rendszert és a 2022-es KATA átmeneti továbbélését. A régi rendszerben az maradhatna, aki 2026. december 31-én már annak alanya, és az adóalanyisága ezt követően folyamatos. Ez nem minden új belépő számára választható kedvezményes lehetőség.

A régi rendszer további feltételei mellett 2027-ben havi 75 000 Ft tételes adó és 161 000 Ft ellátási alap, 2028-ban havi 100 000 Ft adó és 215 000 Ft ellátási alap szerepel a tervezetben. A 22 milliós új keret és a kifizetői bevétel új lehetősége nem vihető át automatikusan ebbe az átmeneti rendszerbe.

Aki 2028. december 31-én még a régi KATA alanya lenne, a javaslat szerint 2029. január 1-jével külön bejelentés nélkül az új rendszerbe kerülne, ha előzetesen nem jelzi más adózási mód választását. A nem főfoglalkozású státuszt külön be kellene jelenteni.

Mit érdemes most áttekinteni?

Az előzetes tervezéshez célszerű külön összesíteni a magánszemélyektől és a kifizetőktől várható bevételeket, felmérni a legnagyobb ügyfél és kapcsolt vállalkozásainak arányát, valamint az esetleges munkáltatói kapcsolatokat. Ezek nélkül a havi adóösszegek összehasonlítása félrevezető lehet.

Az adózási mód kiválasztásához a tényleges költségeket, az áfastátuszt, a helyi iparűzési adót és a biztosítási helyzetet is figyelembe kell venni. A tervezetből nem következik, hogy a KATA minden vállalkozónak kedvezőbb lenne. Végleges döntést az elfogadott szabályok és a vállalkozás egyedi adatai alapján érdemes hozni.

Az egyeztetés során észrevétel a hivatalos kormányzati oldalon megjelölt elérhetőségen nyújtható be 2026. október 14-ig. Ez az összefoglaló a 2026. október 7-én ellenőrzött dokumentumokat dolgozza fel, és általános tájékoztatást ad.